A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. február 9.
Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2006. február 24.
Február 20-i számában publikálta a The Times a nyílt levelet, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) felkérésére több mint hetven rangos tudós (köztük Nobel- , Wolf- és Abel-díjasok) írt alá. A levélben azt kérik a világhírű tudósok, hogy a román állam állítsa vissza az önálló egyetemet. 1,5 millió magyarról van szó Romániában – hívják fel a figyelmet a tudósok és írók. Az aláíró Sir Michael Atiyah emlékeztet arra, hogy ő és tudóstársai már másfél évtizede megfogalmazták kérésüket, illetve kifejezték aggodalmaikat a romániai felsőoktatási szabadság és a kisebbségi jogok helyzetével kapcsolatban – az akkori nyílt levelet 1990. július 7-én publikálták a Timesban. Már ekkor kérték a Bolyai Egyetem visszaállítását Kolozsváron, most pedig az aláírók megismétlik kérésüket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
